Az �llatv�delem alapja az ivartalan�t�s, ami mind a macska, mind a tulajdonos, mind pedig a k�rnyezet szempontj�b�l is sz�mos el�nnyel j�r.

A n�st�ny macska �vente t�bbsz�r, ciklikusan ivarzik. Ilyenkor k�sz a p�rz�sra. Egy-egy ivarz�s mintegy 2-3 h�tig tart �s ha nem term�keny�l meg a macska, akkor 1-2 h�t m�lva �jra kezdi. Ez t�bbsz�r ism�tl�dik, hosszabb sz�net csak a t�li id�szakra jellemz�.

Az ivarz�s macsk�ban - szemben a kuty�kkal - csak csek�ly v�rz�ssel j�r, ami �ltal�ban nem is �szlelhet�. Ink�bb a viselked�sbeli v�ltoz�sok a jelzik. Ilyenkor a macska tolakod�an bar�ts�gos, a tulajdonoshoz �s a b�torokhoz d�rg�l�zik, hemperg�zik �s igyekszik minden m�don mag�ra vonni a figyelmet. N�ha kimondottan agressz�ven viselkedik. Ez is zavarja a csal�dot, de az igaz�n kellemetlen a hangos "nyervog�sa", ami tal�n nem is l�tez� sz�, de a ny�vog�s megjel�l�sn�l pontosabban fejezi ki a l�nyeget. Az ivarz� n�st�ny, ha teheti, megsz�kik, majd az utc�n veri fel az �jszaka cs�ndj�t, amivel gyakran az �r�letbe kergeti a k�rny�k lak�it.

Az ivarz� n�st�nyek kand�rokat vonzanak a h�zhoz, amelyek mindig k�szen �llnak a p�rz�sra. Ezek gyakran verekednek egym�ssal, hogy elnyerj�k a hangoskod� h�lgyek sz�v�t. Sebes�l�seket osztva �s kapva szolg�ltatnak �jabb adal�kot a k�rny�k macskaellenes hangulat�hoz. A kand�rok tov�bbi kellemetlen saj�toss�ga a b�z�s vizelettel val� jel�l�s is, amit a ter�let�k�n (a lak�sban, az udvaron �s a nem t�l h�l�s szomsz�ds�gban is) szorgalmasan ism�telnek. 

A sikeres n�sz v�g�l egy bizony�ra nem k�v�nt macskaalmot eredm�nyez, �gy 9 h�t m�lva. A n�st�nyek olykor rejtve nevelik fel a kicsinyeiket, amelyek ilyenkor vadd�, az emberi t�rsadalomba beilleszkedni k�ptelenn� v�lnak, m�skor pedig az a gond, hogy a kiscic�k, b�rmely csod�latosak is, senkinek sem kellenek. Ha siker�l is az els�ket az ismer�seinkre r�tukm�lni �ket, a k�vetkez� alommal ez m�r biztosan nem megy.

A n�st�ny �llatok ivartalan�t�sa sor�n m�t�tileg elt�vol�tj�k a petef�szkeket �s a m�het is. Az ilyen macska t�bb� nem ivarzik �s nem is teny�szthet�. Ezt a beavatkoz�st minden nem kimondottan teny�szt�s c�lj�b�l tartott n�st�ny macska eset�ben javasolt elv�geztetni. Mag�nak a m�t�tnek csek�ly a kock�zata, de sz�mtalan el�nnyel j�r:

• megel�zhet� vele a nem k�v�nt szaporulat,

• elmarad az ivarz�s, ami kellemetlen t�netekkel j�r,

• nem vonzza a h�zhoz a n�st�ny a k�rny�k kand�rjait,

• kevesebbet �rintkezik idegen �llatokkal, ez�rt cs�kken a s�r�l�sek �s a fert�z�sek (pl. FeLV, FIV) vesz�lye,

• nem alakulhat ki a m�h gennyk�rja (pyometra) �s

• csak az id�ben t�rt�n� ivartalan�t�ssal el�zhet� meg a macsk�n�l az esetek d�nt� t�bbs�g�ben rosszindulat� (r�kos) tejmirigy daganat.

A n�st�nyek gyakorlatilag b�rmely �letkorban ivartalan�that�ak. Min�l fiatalabb korban t�rt�nik a m�t�t, ann�l kev�sb� viseli meg az �llatot �s ann�l t�bb lehets�ges probl�m�t el�zhet�nk meg vele. Szerint�nk a legoptim�lisabb id�pont az 6 hetes - 6 h�napos �letkor, de legk�s�bb ezen bel�l is min�l fiatalabb korban aj�nlott az ivartalan�t�s, mert egyes macsk�k kor�bban v�lnak ivar�rett�. Ha a m�t�t ezt megel�z�en t�rt�nik, akkor 90%-al cs�kkenthet� vele a tejmirigy-r�k el�fordul�s�nak a val�sz�n�s�ge! Ez�rt kiv�tel n�lk�l minden nem teny�szt�s c�lj�b�l tartott n�st�ny macska ivartalan�t�s�t aj�nlott elv�geztetni az ivar�r�st megel�z� id�szakban.

Sokan szeretn�nek egy almot, n�h�ny k�lyk�t a szeretett macsk�jukt�l, ez�rt elhalasztj�k az ivartalan�t�st. Ne tegy�k! Nem csak a macska eg�szs�g�t kock�ztatj�k vele, de kicsi az es�lye annak, hogy az ut�dok val�ban hasonl�tanak majd az anyjukra. A macska szaporod�si potenci�lja 45-sz�r nagyobb, mint az ember�, ami azt jelenti, hogy ha minden 45. macska szaporodna csak, az is b�ven fedezn� a popul�ci� fenntart�s�t. De ma Magyarorsz�gon a kij�r� macsk�k alig n�h�ny sz�zal�k�t ivartalan�tj�k csup�n, ez�rt becsl�sek szerint 5000 �s 10000 k�z� tehet� a naponta megsz�letett kiscic�k sz�ma, s ezek t�bb mint 90%-�nak a legcsek�lyebb es�lye sincs szeret� tulajdonoshoz ker�lni. Mentsen meg �n is sok es�lytelen b�b�jos kiscic�t azzal, hogy nem teny�szti a saj�tj�t!

A m�t�tet id�pontj�nak megv�laszt�s�hoz figyelembe kell azt is venni, hogy az ivarz�s alatt a szok�sosn�l nagyobb sebet kell k�sz�teni, mert a m�h duzzadt. A macska ilyenkor v�rz�kenyebb �s gyeng�bb az immunrendszere. Ezek csek�ly m�rt�kben n�velik a kock�zatot, ez�rt ha lehet, �rdemes a m�t�tet az ivar�r�s el�tt vagy k�t ivarz�s k�z�tt v�gezni.

A kand�rok ivartalan�t�sa

Kand�rok ivartalan�t�sa c�lj�b�l m�t�tileg elt�vol�tj�k azok her�it. Az ilyen macska t�bb� nem teny�szthet�. A m�t�t csek�ly kock�zattal �s sz�mtalan el�nnyel j�r. Seg�t megel�zni a kand�rokra jellemz� kellemetlen magatart�si form�kat, mint a jel�l�st, ami a lak�sban elviselhetetlen, de a szomsz�dok sem "d�jazz�k". Az ivartalan�tott kand�r kev�sb� agressz�v, kisebb ter�letet v�d �s l�togat, ami a balesetek �s a vereked�sb�l sz�rmaz� s�r�l�sek mellett a fert�z�sek (pl. FeLV, FIV, r�h�ss�g) kock�zat�t is cs�kkenti. A kand�r macsk�k gyakorlatilag b�rmely �letkorban ivartalan�that�ak. Ha t�l k�s�n ker�l a m�t�tre sor, akkor maradand� rossz szok�sok alakulhatnak ki, ez�rt az ivar�r�s el�tt, vagyis 6 hetes - 6 h�napos �letkorban javasolj�k a m�t�tet elv�geztetni.

Nagyon sz�les k�rben elterjedt, de ennek ellen�re bizony�tottan teljesen alaptalan t�vhit az, hogy a b�rmely �letkorban ivartalan�tott kand�rok k�r�ben gyakrabban fordul el� az als� h�gy�ti betegs�g. Ennek hangoztat�sa a betegs�g ut�bbi k�t �vtizedes szakirodalm�nak teljes nem ismer�s�b�l fakad. Az als� h�gy�ti betegs�g (h�lyaggyullad�s, h�gy�ti krist�lyok k�pz�d�se stb.) takarm�nyoz�si �s tart�si betegs�g, aminek a t�pl�l�k �sszet�tele, a v�zfogyaszt�si szok�sok �s a stressz mellett genetikai h�ttere is van, de az okai k�z�tt ma m�r bizony�tottan nem szerepel az ivartalan�t�s. Ennek alapj�ul szolg�l� t�vhitr�l, vagyis hogy az ivartalan�t�s k�vetkezt�ben besz�k�l a h�gycs�, m�r sz�mtalan vizsg�lattal bizony�tott�k, hogy teljess�ggel alaptalan, ahogy a statisztik�k sem t�masztj�k al� az ivartalan�t�snak a betegs�g kialakul�s�ban val� szerep�t. Struvit krist�lyok pl. leggyakrabban a nem ivartalan�tott, fiatal n�st�nyekben fordulnak el�, s a nem ivartalan�tott kand�rokban ugyanolyan val�sz�n�s�ggel okozhatj�k a h�gy�tak elz�r�d�s�t, mint az ivartalan�tottakban.

A lak�sban tartott kand�rokat szinte mindenki ivartalan�tja, k�l�nben a jel�l�s �s az agresszi� miatt gyorsan lehetetlenn� v�lik vel�k az egy�tt�l�s. A kij�r� kand�rokkal kapcsolatban viszont sz�mos romantikus t�vhit �l. Sokan term�szetesnek �s k�v�natosnak tekintik nem ivartalan�tani �ket. Nos, ez val�j�ban term�szetellenes �s embertelen is egyben, ugyanis a vadmacsk�k a term�szetben legal�bb 3 km² ter�letet saj�t�tanak ki, illetve enn�l j�val nagyobbat, ha kev�s a t�pl�l�k. A lakott telep�l�seken ekkora ter�leten t�bb sz�z macska j�r szabadon, ami mindegyik sz�m�ra jelent�s szoci�lis stresszt okoz, de m�g enn�l is rosszabb, hogy az �lland� ter�letvit�k k�vetkezt�ben a szabadon j�r� nem ivartalan�tott kand�rok az ivartalan�tott t�rsaikn�l sokkal gyakrabban s�r�lnek �s fert�z�dnek meg k�l�nb�z� k�rokoz�kkal. Ez�rt aki hagyja a nem ivartalan�tott kand�rj�t szabadon k�borolni, az nem csak az es�lytelen szaporulat biztos pusztul�s��rt felel�s, de a saj�t macsk�ja �s m�s macsk�k eg�szs�gk�rosod�s��rt is. Valamikor altat�s �s f�jdalomcsillap�t�s n�lk�l, csizmasz�rban ivartalan�tott�k a kand�rokat, amit ma embertelennek tartunk, de az ivartalan�t�s elhagy�sa m�g enn�l is nagyobb hiba! Aki szereti a macsk�j�t, nem teszi ki ennyi szenved�snek �s veszedelemnek.

A m�t�tr�l �ltal�ban

Az ivartalan�t�s rutin m�t�ti beavatkoz�s, aminek term�szetesen van kock�zata. Ha szakszer�en v�gzik, ez a kock�zat olyan csek�ly, hogy �ssze sem hasonl�that� a beavatkoz�sb�l sz�rmaz� el�ny�kkel. A n�st�nyek ivarz�sa elvileg gy�gyszerekkel, vagyis hormon�lisan is elnyomhat� ideiglenesen, de a gyakori mell�khat�sok miatt ez nem javasolt. R�vid ideig alkalmazva is vesz�lyesebb, mint a m�t�t. Ha az ivartalan�t�st id�ben, fiatal �s eg�szs�ges �llaton v�gzik el, akkor szinte �szre sem veszi. Hogy ez biztosan �gy legyen, n�h�ny tan�csot �rdemes megfogadni:

1. V�geztesse el id�ben, mindk�t nem eset�ben 6 hetes - 6 h�napos �letkor k�z�tt a m�t�tet. Min�l fiatalabb az �llat, ann�l kev�sb� viseli meg �s ann�l t�bb probl�ma el�zhet� meg vele.Ha a n�st�ny t�zel, akkor v�rja meg, am�g abbahagyja. A k�t ciklus k�z�tt gyakran csak n�h�ny nap pihen�t tart, de ilyenkor tan�csos elv�geztetni a m�t�tet, mert az ivarz�s komplik�ci�t okozhat.

2. A m�t�t el�tt az alapos �llatorvosi vizsg�lat mellett javasolt v�rvizsg�latot is v�geztetni, k�l�n�sen, ha a macska nem teljesen eg�szs�ges vagy 7 �vesn�l id�sebb.

3. Az eg�szs�ges macsk�kat a m�t�t el�tt f�l napig koplaltatni kell. A leghelyesebb, ha az el�z� este legk�s�bb 8 �r�ig eszik, majd a m�t�t reggel�n csak vizet kapjon. Kiscic�kat csak n�h�ny �r�ig szabad koplaltatni, a beteg �llatok eset�ben pedig k�rje ki el�re az �llatorvos tan�cs�t.
4. Legal�bb f�l nappal a m�t�t el�tt z�rja be az �llatot, nehogy elsz�kj�n.
5. A m�t�tre jelentkezzen be el�re.
6. Az ivartalan�t�s id�pontja kiv�l� alkalom a mikrochip be�ltet�s�re is. Ez altat�s n�lk�l is elv�gezhet�, de akkor f�jdalmat okoz.

. Csak indokolt esetben van sz�ks�g a m�t�t ut�n k�rh�zi �pol�sra. Haza�rve tartsa a macsk�t biztons�gos helyre z�rva, am�g nagyon k�ba. Ha m�r nem az, akkor itassa meg, majd negyed �ra m�lva adjon neki enni. A m�t�tet k�vet�en az altat�s ut�hat�sai �ltal�ban 24 �ra ut�n elm�lnak �s tiszta, biztons�gos k�rnyezetben, megfelel� t�pl�l�s eset�n a l�badoz�s szinte mindig esem�nytelen�l zajlik.