Kedves �jdons�lt gazdi!

Egy macska tart�sa j� esetben legal�bb 10-14 �vre sz�l. K�rem tudatosan gondolj�k �t miel�tt hazavisznek egyet, hogy ne elhamarkodottan d�ntsenek. 

Macskasz�rre allergi�s ne legyen  a csal�dban, �s term�szetesen k�lts�g ig�ny�k is van havonta, ezt be tudj�k-e v�llani? (Etet�s,j� min�s�g� t�pok,  �llatorvosi szolg�ltat�s , olt�sok esetleges m�t�tek,  kozmetika stb...)

A gyerekekkel �rtess�k meg, hogy ez egy �rz� l�ny nem pedig j�t�k. 

Legyen naponta legal�bb egy f�l�ra k�z�s foglalkoz�s  a cic�val munka ut�n, vagy v�lasszunk mell� egy m�sik cic�t �gy soha nemfog unatkozni. R� tudjuk -e b�zni  valakire  ha nyaralni megy�nk vagy  elutazunk otthonr�l?  Esetleg k�zbej�nne egy k�lf�ldi munka, vagy csal�di probl�ma. 

Ennek tudat�ban v�lasszanak hossz� id�re t�rsat maguknak,

mert ez egy �letre sz�l!!!

Legmegb�zhat�bbak a Pr�nium sz�raz t�pok, valamint  a gy�ri konzervek. Itt nem kell vesz�dni a t�pl�l�k �sszet�tel�vel. A vesebetegs�gek elker�l�se v�gett ne csak sz�razat egyen a cica! Ennek kialakul�s�t a hossz�t�v� gyenge min�s�g� sz�razt�p etet�se okozza. �ltal�ban az olcs�bb p�nzt�rca-kim�l� sz�razt�pok gyakori etet�s�n�l  fordul el�. Az nagyon fontos, hogy v�ltozatosan etess�nk vagy min�s�gi eledelt v�lasszunk. Mivel a cica nagyon kev�s vizet iszik,  p�pes �teleket is gyakran kapjon. Term�szetesen mindig legyen el�tte friss iv�v�z. Nassolhat a h�zikosztb�l is. Tejet csak ritk�n, keveset kapjon �s felesbe v�zzel hig�tva, esetleg kef�rt. Hasmen�se lehet t�le lakt�z �rz�kenys�g miatt.  Ilyenkor mindj�rt t�rjen �t egy j� min�s�g� sz�raz t�pra, am�g a baj el nem m�lik. Szeretik a  m�jkr�met, p�rizsit, g�psonk�t, halat,csirekeh�st is. Sert�st csak kiz�r�lag megf�zve ehet a cica �s a kutya is! Egy fert�z� betegs�get hordozhat ami a kuty�kra �s macsk�kra �letvesz�lyes lehet. (Aujeszky-betegs�get betegs�g, ami  a k�zponti idegrendszert t�madja meg!) Megk�n�lhatja f�tt z�lds�ggel, egyesek nagyon szeretik a kukoric�t, karfiolt, burgony�t �s a rizst is. A macsk�k szeretik a f�vet is r�gcs�lni, �ltessen egy cser�pbe neki. Erre az�rt van sz�ks�ge, hogy ennek seg�ts�g�vel fel�klendezi  a gyomr�b�l a sz�rsz�lakat amiket tiszt�lkod�s k�zben lenyel. Ha nem kap f�vet akkor a szoban�v�nyeket r�gja meg. Az�rt j�, ha mi magunk �ltet�nk mert evvel elker�lj�k, hogy fert�z�st hozzunk a lak�sba.

Ha v�res a vizeletet, vesehomokot, gyakori hasmen�st, vizel�st, ny�lfoly�st, leverts�get, v�lad�kos szemet-f�let, b�z�s lehelletet, rossz k�z�rzetet �szlel�nk azonnal forduljunk �llatorvoshoz!

 �rta.: �zs�n� Ren�ta

B�r �s sz�r
A b�r jelzi legel�sz�r, ha valami nem �gy m�k�dik, mint ahogyan kellene: a legt�bb esetben h�en t�kr�zi a k�ls�, a bels� �s a pszich�s �llapotot is. P�ld�ul a boldogtalans�g is vezethet vakar�z�shoz vagy sz�rhull�shoz, ez�rt az ilyen probl�m�kn�l nemcsak a szervi t�neteket kell figyelembe venn�nk. A sz�rhull�s oka nemcsak gomb�s fert�z�s lehet, hanem el�fordulhat allergi�s reakci�, hormon�lis zavar vagy �ppen egyoldal� t�pl�lkoz�s is.

Szem
A macsk�knak van harmadik szemh�juk is, amely els�sorban v�delmi funkci�t l�t el: v�di a szemgoly�t, �s nedvesen tartja a szaruh�rty�t. Vannak �r�kletes szembetegs�gek is, ilyen p�ld�ul a szi�mi cic�k kancsals�ga. A k�l�nb�z� szerzett szembetegs�gek - k�t�h�rtya-gyullad�s vagy valamilyen v�rusbetegs�g - ak�r maradand� l�t�sk�rosod�shoz vagy vaks�ghoz is vezethetnek. Ezek a betegs�gek szakszer� orvosi ell�t�st ig�nyelnek. Id�sebb cic�kn�l ugyan�gy romolhat a kor el�rehaladt�val a l�t�s, mint az embern�l a szemlencse op�loss� v�l�sa (sz�rke h�lyog) �s a szem f�nyre �rz�keny r�sz�nek (idegh�rtya) sorvad�sa miatt. Ilyenkor hagyjuk az �llatot j�l megszokott k�rnyezet�ben, ahol megfelel�en tud t�j�koz�dni.

Sz�j �s fogak
A macska �rdes nyelve fontos a sz�rzet gondoz�sa miatt, ezzel f�s�li a bund�j�t, szedi ki a kihullott sz�rsz�lakat. F�jdalmas sz�j�regbeli betegs�gn�l j�val kevesebbet gondozza mag�t, �s ez�rt a sz�re is �polatlan, borzolt lesz. A macska fogazat�nak h�tr�nya, hogy elhelyezked�s�b�l ad�d�an a szil�rd �telmarad�k megreked a fogak k�z�tt, lerak�dik, �gy ez fog�nygyullad�shoz, fogt�gyullad�shoz, �nysorvad�shoz, fogk�vesed�shez, s�lyosabb esetben a fog kilazul�s�hoz vezethet. A cica sz�j�ban sokf�le bakt�rium megtal�lhat�, ezek harap�sn�l gyullad�st okozhatnak, amit orvossal kell kezeltetni. T�ved�s azt hinni, hogy a macska a nyal�s�val, ny�l�val gy�gy�t. A nyal�s kifejezetten h�tr�nyos lehet m�t�tek ut�n, ha a gy�gyul� sebet fels�rti, �s a sz�jbeli k�rokoz�kat a sebbe massz�rozza. Term�szetesen egy elgennyesedett seb miel�bbi tisztul�s�hoz j�t�kony hat�s� ez a m�velet.

L�gz�rendszer
Az eg�szs�ges cica percenk�nt 20-40 l�legzetet vesz, egyar�nt folytat hasi �s mellkasi l�gz�st. Ha csak a hasa mozdul leveg�v�telkor, akkor mellkasi betegs�gre (t�d�- �s mellh�rtyagyullad�sra, t�r�tt bord�ra) gondolhatunk. Ha viszont csak mellkasi l�gz�s van, akkor hash�rtya-, rekeszizom- vagy m�jgyullad�st t�telezhet�nk fel.

J� tudni!

Az olt�s a legfontosabb, �s csak  el�tte f�regtelen�tett , makk eg�szs�ges �llat olthat� be! (legkor�bban 6 hetesen)

Ilyenkor  az �llatorvos megvizsg�lja a k�lyk�t azut�n az �llatba egy legyeng�tett v�rust fecskendeznek ami ellenanyag termel�d�s�re v�dekez�sre k�szteti a szervezezet  az adott korokoz�k ellen. 

A betegs�g elleni v�detts�get kb. 7 nap eltelt�vel mondhatjuk.

Term�szetesen az olt�sokat bizonyos id�nk�nt ism�telni kell! Minn�l t�bb betegs�g ellen vakcin�ztatunk ann�l kevesebb bajunk lehet  a k�s�bbiekben az �llattal. Kennel�nkben a cic�k az els� olt�st kapj�k meg, a t�bbit a gazdi felel�ss�ge ig�nye szabja meg. 

Ha v�letlen�l beteg �llatot oltanak be az m�snapra bel�zasodik.

Ez nagyon vesz�lyes �s szigor� antibiotikumos kezel�st,  l�zcsillap�t�st ig�nyel. Az emberek t�bbs�ge ezen spor�l �s ennek hi�ny�ban veszi meg az �llatot, sajn�latos hib�t k�vet el. 

Az olt�s be biztos�tja a teny�szt�t is , hogy eg�szs�ges �llatot ad el.