A Himalja macska
"Szeretnk egy perzsa cict, amely olyan szn, mint egy szimi" - ez a kvnsg hajtotta a himalja macska tenysztit. Mra rengeteg sznvltozat kialakult, nem knny kzttk eligazodni. Lssuk, mit kell tudnunk a himaljkrl!
A himalja macska jellemzi
Erteljesen zmk. A vgtagok rvidek, vastagok s izmosak, a mancs nagy s kerekded. A farok rvid s nagyon ds, a flek aprk, egymstl tvol esk, hegykn lekerektettek. A szem nagy, kerek, nyitott, csillog zafrkk. Szrzete ds s hossz.
A himalja polsa
Tapasztalatom szerint a himalja macskk szrnek polsa sokkal kevesebb problmt okoz, mint a tbbi perzsa, mivel sokkal jobban kezelhet. Krlbell napi 15-20 percet kell egy cica polsra
fordtani, mindennap meg kell fslni ket! A korona szrket ki kell szedni, hogy szp kerek formjuk legyen, akkor is, ha nem visszk mr killtsra. Alaposan t kell nzni, hogy nem tallunk esetleg mgis csomt benne, ha mgis tallnnk, nagyon finoman prbljuk meg kibontani. A legfontosabb, hogy ha igazn szp hossz szr cickkal szeretnnk megjelenni a killtsokon, akkor ngy-t naponta meg kell frdetni ket. Nem elg egy macskt killts eltti napon frdetni, akkor inkbb ne is tegyk. Nem igaz az, hogy a macska nem szereti a vizet, hozz kell szoktatni. A nem killtsi cickat elg 2-3 hetente frdetni.
Fontos tudni, hogy ha a himalja cict kopaszra nyrjuk, akkor az j szre pigmentldik. Teht a kopaszra nyrt himaljnak a szre sokkal sttebb lesz, s elveszti az eredeti sznt. Pldul, ha a krm himaljt lenyrjuk, inkbb a krm perzsra hasonlit, ha seal vagy kk himaljt nyrunk meg, nagyon stt lesz.
Dmon-look
Hossz ideig a perzsamacska-tenysztknek csak vgylmaik kz tartozott egy olyan sznvarins kitenysztse, amely megrzi ugyan a perzsa jellegzetes tpust, testfelpitst s hossz szrzett, ugyanakkor akromelnis szrsznezdst mutat, s olyan sttkk szem, mint pldul a szimi s egyb keleti fajtk.
Az akromelnis jegy nem egyb, mint az arcon, a fleken, a vgtagokon, a macsokon s a farkon jelentkez erteljesebb pigmentltsg. Ez a sttebb tnus az llatnak sajtos, mondhatni dmoni klst klcsnz, mely ltal egyes ragadozmacskafajokhoz vlik hasonlatoss. Az akromelnis jegyek klnbz szinek lehetnek, ezrt az ebbe a csoportba tartoz llatokat sznes jegy vagy colourpoint perzsknak nevezzk.
A fkajegy himalja (seal colourpoint)
Ahogy a vilg szmos tjn, gy az Egyeslt llamokban is a fajtra a himalja megnevezst hasznljk, mivel sajtos sznk a himalja nyulakra emlkeztet.
A himalja macska tbb fle sznben ltezik. A fkajegy (seal colourpoint) esetben a pigmentlt rszek stt-barnk, a szrzet bzs szn. Az elnevezs egyik magyarzata, hogy a jegyek sttbarna sznt gyakran a fkaprm sznhez hasonltjk, s innen ered a fkajegy (colourpoint seal) elnevezs, a msik magyarzat szerint az elnevezs flrefordts eredmnye, hiszen az angol "seal" sz egyik jelentse "barna". Ennl a vltozatnl az orrtkr s a talpprnk szne sttbarna. Nagyon gyakran elfordul, hogy az idsebb llatokon a bzs alapszn nagyon besttedik, s ez a brlatkor jelents htrnyt jelent. Tapasztalatom szerint ez a szn a legnehezebben tenyszthet, s killts szempontjbl a legtbb a hibalehetsg.
Kt amerikai hlgy Clyde Keeler s Virginia Kobb mr l930-ban megksreltk az akromelnis jegy perzsk tudomnyos alapon val kitenysztst. Ksbb angol tenysztk is foglalkoztak a
tenysztssel, de sajnos a msodik vilghbor flbeszaktotta tenysztsi programjukat.
A himaljt Eurpban 1955-tl Nagy Britanniban 1957-tl ismerik el. Igazi minsgi himaljkat Amerikban sikerlt kitenyszteni.
Kk jegy himalja (colourpoint blue)
A kk jegy (colourpoint blue) szn esetben a kk jegyeket harmonikusan egszti ki a szrzet jeges kktl lilba jtsz alapszne. Az alapszn sajnos gyakran ersen kk intenzitst vesz fel, s gy jelents mrtkben tomptja a kontrasztossgot. Az orrtkre s talpprni a szrzet s a jegyek sznvel sszhangban palakkek.
Csokoldjegy himalja (colourpoint chocolate)
A fekete sznt csokoldsznre, majd ezt lilra halvnyt gnek bekeresztezsvel a tenyszetbe
csokoldszn s lila akromelnis jegyekkel elltott perzsk alakthatk ki. A csokoldszn colourpoint perzsa bundjnak alapszne elefntcsontszn - ezen lthatk a csokoldszn jegyek. Az orrtkr tejcsokold, a talpprnk pedig fahj- vagy csokoldsznek.
A lila jegy perzsa szrnek alapszne magnliafehr, orrtkre s talpprni levendula-rzsasznek.
Vrs jegy himalja (colourpoint red)
Csak a 70-es vek kzeptl lthat gyakrabban, br nhny pldny mr korbban is lthat volt. A vrs macskafajtnl elfordul a cskozottsg vagy a svozottsg. Alapszine magnliafehr, a pigmentlt rszek ersen vrsek. Az orrtkr s a talpprnk rzsasznek.
Krmjegy (colourpoint cream)
A krmjegy colourpoint s a vrs szn nehezen dnthet el, mivel csak rnyalati klnbsg van kztk: a krmek pasztellkrmszinek. A pigmentlt rsz barackvirg sznhez hasonlt. Az orrtkr s a talpprna megegyezik a vrs colourpointval.
Teknctarka
Hasonlan a tbbi perzshoz a colourpointban is elfordul a teknctarka sznezds. Az akromelnis jegyen lthat alap szntnus szerint a teknc colourpointnl ngy sznvltozat klnthet el: fka,-kk,
csokoldszn s lila-teknctarka. Az akromelnis jegyek alapszne ezeknl teht fka, kk, csokold vagy lila, amelyen vrs (csak a barnn) vagy krmszn (az sszes tbbin) foltocskk tallhatk. A teknctarka sznezds legfontosabb felttele, hogy a vrs s a krmszn foltok jl lthatan elklnljenek. Az orrtkr s a talpprnk fkaszn-teknctarka (seal-torti) colourpointnl barna, illetve rzsasznek, vagy rzsasznek barna pettyezettsggel.
A kk teknctarka (blue tortie) colorpointnl viszont szrkskkek, rzsasznek, vagy szrkskkek rzsaszn pettyezettsggel.
A csokoldszn
teknctarka (chocolate tortie) colourpoint perzsk orrtkre s talpprni csokold -vagy rzsasznek vagy a kett kombincijnak megfelelen tarkzottak.
A lila-teknctarka (lilac tortie) colourpointnl a levendula -s a rzsaszn, illetve a levendula
pettyezettsg rzsaszn a jellemz az emltett tesfelletekre.
Cirmos jegy perzsa (colourpoint tabby)
A szrzet alapsznnek a cirmos colourpointnl a lehet legvilgosabbnak kell lennie. A cskozottsgnak hangslyozottan s jl kiveheten kell ltszani, klnsen a szem az orr s a pofa tjkn. Kifejezetten stt foltoknak kell ltszdni az llon s a szemek fltt, ahol a
tapintszrk nvekednek. A farkon a sznezdsnek megfelel gyrk lthatk, a farokvg tnusa a gyrk sznvel megegyez. A vgtagok cskosak.

..Mozgkony, eleven, kvncsi termszet llat, meglehetsen knyes s ignyes. Alkalmazkodkpessge viszont egszen rendkvli. Legvonzbb tulajdonsga a gazdja irnti - nha tlzott! - szeretet. A gondoskodst, trdst, kedveskedst tlfttt ragaszkodssal honorlja.
|
Szimi
"Az embernek azrt van szksge macskra, hogy flelem nlkl simogathasson egy ragadozt" - mondta egyszer Lonor Fini, a francik legnagyobb macskaszeretõje. gy tetszik, a szimi macskkkal kapcsolatban ktszeresen is igaz ez a megllapts: vonz, egzotikus, elragad lny valamennyi. Amikor lapulnak, kpzelt, vagy valdi ldozatuk utn futnak, fagakra ksznak, vagy egyszerûen csak a tûzõ napon sttetik magukat, a szimiszimi kirly mellett szolglatot teljestõ brit nagykvet figyelt fel ezekre a macskkra 1884-ben. Hazavitt kt csokoldsznû pldnyt Angliba, s egyik leszrmazottjuk az 1888-as londoni macskakilltson "A legszebb macska" cmet nyerte el. Mozgkony, eleven, kvncsi termszetû llat, meglehetõsen knyes s ignyes. Alkalmazkodkpessge viszont egszen rendkcli. Legvonzbb tulajdonsga a gazdja irnti - nha tlzott! - szeretet. A gondoskodst, trõdst, kedveskedst tlfûttt ragaszkodssal honorlja. macskk azz vlnak, amik: valdi, kicsinytett ragadozkk, m szemkben a gazda irnti odaad szeretet fnylik. A szimit egyesek mutcinak tartjk, msok gy vlik, hogy a nyugat-afrikai aranymacska (Profelis temmicki) leszrmazottja. Mindenesetre Dl-zsia buddhista templomaiban ma is ott l szabadon a burma macskval egyetemben. A krds inkbb az, hogy kerlt Keletrõl - Eurpba? Nos, ha igaz, Sir Owen Gould, az V. Rama
Fkasznû szimi: szõrzete igen rvid, finom tapints, meleg krmsznû, htuls rszn enyhn sttbe hajl, a gyomor s a mellkas tjkn vilgosabb. A szõrvgek mly fkabarnk.
Csokoldsznû szimi: elefntcsontsznû test, a szõrvgek meleg kaka-, az orr s a mancsok fahjsznûek. Szemei sttkkek. Az erõteljes farokgyûrûzttsg hiba.
Fkajegyû szimi (seal-point): Kontrasztos sznezõdsû, ez a szõrzet alapsznbõl a pofn, a fleken, a farkon, a vgtagokon jelentkezõ sttebb pigmentltsgbl (ezt nevezzk akromelninak) addik. A legismertebb szn a fkajegyû, mert itt a legkifejezettebb a sznkontraszt. A jegyek a fka sznre emlkeztetnek, sttbarnk, a szõrzet alapszne bzs, de a hton megengedett a sttebb tnus is. Az orrtkr s a talpprnk szne szintn fkabarna.
Kk jegyû szimi: Elõszr 1894-ben tesznek rla emltst, nll sznvltozatknt 1936-ban ismertk el. Teste hossz, kzpnagy, vgtagjai hosszak, karcsak, a htsk hosszabbak az elsõknl. Ennek ksznhetõ, hogy a ht vonala nem egyenes lefuts, hanem htrafel enyhn emelkedik. A mancsok kicsik s ovlisak, farknak mr a tvnl vkonynak kell lennie, a vaskos farok slyos hibnak szmt. Feje kzpnagy, hosszks, szles, a homloka egyenes vonal, az orr irnyban elkeskenyedik. Fle nagy s szles. Szeme sttkk s mandula formj. Szõre rvid s fnylõ, testre simul, alapszne gleccserfehr vilgoskk tnussal.
Csokoldjegyû szimi: A szimi 18 klnbzõ sznvltozata ismert, a csokoldjegyû szimi alapszne elefntcsont, akromelnis jegyeik tejcsokold-barnk, ugyanilyen sznû az orrtkrk s a talpprnik is. A szabvnyostsra 1949-ben kerlt sor. A hason lvõ stt foltok hibnak minõslnek, pontlevonssal bntetik. A fka- s csokoldsznû szimik npszerûsgi indexe az utbbi idõben rohamosan cskken, szmuk ennek megfelelõen egyre kevesebb.
Lila jegyû szimi: Az akromelnis jegyek azrt csak a fleken, a pofn, a vgtagokon, a farkon figyelhetõk meg, mert itt rosszabb a szervezet vrelltsa, nhny tized fokkal alacsonyabb ezen testrszek hõfoka. Azoknak a macskknak sttebb a szõre, akik huzamosabb ideig lnek hidegebb helyen vagy tlen a szabadban vannak. Ha egy szimi tartsan magas hõmrskletû helyen l, akkor szõrzete kevsb lesz tmtt, s vilgosabb tnusv vlik. Minden szimi szemszne sttkk, a vilgos szemsznû egyedeket nem szabad tovbb tenyszteni. A szimiknl gyakran elõfordul kancsalsg, ami komoly hibnak szmt s rklõdik, ezrt szintn ki kell õket zrni a tenysztsbõl. Elõfordulhat idõszakos kancsalsg is, ami izgalom (killtson) vagy betegsg kvetkeztben lp fel. A szimi nem szvesen van egyedl, fltkeny a tbbi macskra s az emberekre is. Az emberi hangra vlaszol, beszdes cica, intelligenciaszintje magas, knnyen idomthat s tanthat klnbzõ trkkkre. Gyorsan hozzszokik a prz s a nyakrv viselshez, gy akr przon is vezethetõ. A npes alom mr krlbell 5 hnapos korra ivarrett vlik, tzelskor hangosan nyvognak, elsõsorban a kandr rekedt hangja tud idegestõv vlni. A lila jegyû szimi bundja kkesfehr, enyhe rzsasznes rnyalattal, az akromelnis jegyek szrks rzsasznûek. A kt szn kiss hidegg teszi a macskt. A talpprnk s az orrtkr szne levendula-rzsasznû.
Vrs jegyû szimi: A teknõctarka szimibl alakult ki az hatvanas vekben, nll vltozatknt 1966-ban ismertk el. A szõre alapszne piszkosfehr, enyhn krmes rnyalattal. Az akromelnis jegyek vrsek, a talpprnk s az orrtkr szne rzsasznû. A legtbb vrs sznû szimi hmivar.
Krmsznû szimi: Amerikban csak a fkajegyû, a kk, a csokoldsznû s a lila szimit soroljk a fajtba, az sszes tbbi vltozatot csak sznes jegyû rvid szõrûnek tekintik. A krmjegyû vltozatot elg ksõn, 1973-ban szabvnyostottk. Mint minden krmsznû vltozatot, ezt is a vrs sznt halvnyt gn kzbeiktatsval hoztk ltre. A killtsokon mg csak nhny pldny tallhat. A szõrzet alapszne krmfehr, ezen pasztell jegyek figyelhetõek meg. Orrtkre s talpprni is rzsasznûek.
Cirmos jegyû szimi: 1983-ig hibs sznûnek tekintettk, s nem vehettek rszt a tenysztsben. Elõrs, hogy a szõrzet alapszne minl vilgosabb - rnykoltsgtl mentes - legyen, de a maszk a szem krl s az orron erõsen cskozottnak kell lennie. A szemhj fekete kell legyen, a faroknak pedig kicsinek, s egysznû cscsban kell vgzõdnie. A klykk vilgos sznûek szletskor, az akromelnis jegyek kthetes korban kezdenek elõtûnni elõszr az orron, majd a flkagyln. Hatrozott sznezõds egyves korban jelentkezik, a nvendkeknl farka nha cskozott s gyûrûs, ami a nvekeds sorn fokozatosan eltûnik.
www.cats.hu
|
Thai macskk trtnete
A thai macska s a szimi macska trtnete szorosan sszefondik. Az 1950-es vekben kvetkezetes tenyszti munkvaltt jelentsen megvltoztattk a szimi macska kllemt. Ebbl az okbl kifolylag j standardot fogadtak el a fajtrl. Ezzel szemben tenysztk egy csoportja ragaszkodott az eredeti kllemhez s vllalva azt,hogy munkjukat nem ismerik el, tovbb tenysztettk a hagyomnyos formt. Kitartsuk meg is hozta az eredmnyt,s az 1980-asvekben,visszatrhetett a fajta a killtsokra, Thai macska nven.
Standard
A Thai kzepes testmret macska. Jellemzje az izmos test, ers csontozat. Ennek ellenre karcs s elegns a megjelense. A feje k alak,gyengden kerektett krvonallal. Homloka dombor,flmrete kzepes, a szeme nagy,mandulavgs. A szemeszne lnk k. A lbai kzepesen hosszak, a mancsai kerekek. A farka kzepes hosszsg,s enyhn keskenyedik a hegyes farkvg fel. Szre rvid,testhez simul, fnyes. az eredeti fka sznvltozat mellett,ma mr ismert a kk, a csokold, a lila, s a cirmos vltozat is. Kitrulkoz, rdekld,zajos, kveteldz,emberkzeli,ragaszkod.

A thai macskt msnven hagyomnyos (tradicionlis) vagy klasszikus sziminak nevezik. Trtnete prhuzamos a szimi macskval. A legtbb fajthoz hasonlan a szimi is tbb tpusvltozson esett t. Az 1960-as vekben elkezdett szelektv tenyszts kvetkeztben karcsbb s elegnsabb lett, fejformja, flei s szemei is megvltoztak. Miutn az 1980-as vek elejn a fajtastandardjt jelentsen megvltoztattk, a hagyomnyos szimik kiszorultak a killtsokrl, de akadtak tenysztk, akik nem trdve azzal, hogy munkjukat hivatalosan nem ismerik el, hsgesek maradtak a "rgi tpushoz" s nemzetkzileg is egyre tbb tmogatt szereztek maguknak.
A thai nem j fajta, genetikai httere megegyezik a szimival. Miutn az si tpus nem felelt meg a modern tpus fajtalersnak, az a dnts szletett, hogy "thai" nven j fajtanevet vezetnek be s az 1930-as vek elejn felltott standard alapjn brljk a fajtt a killtsokon. Tenyszti elkzteleztk magukat amellett, hogy a rgi szimi tpust fenntartsk. A legtbb egyeslet szimiknt a modern vltozatot trzsknyvezi, ezrt a thaitenysztk egy rsze idnknt olyan trzsknyv nlkli egyedeket is bevon tenyszetbe, melyek magukon viselik a rgi tpus jegyeit, ms rszk igyekszik olyan orszgokbl macskt beszerezni, ahol a modern vltozat mg nem honosodott meg.
A thai macska fajtalersa
|
Szimi macskk sanyja-Thai macska
Egy kis trtnelem
|
Az 1950-es vek elejn a szimi macskk tenysztsben fordulat llt be, mivel a prok gondos megvlogatsval sikerlt fokozatosan megnyjtani a fejformt, a fleket, a lbak csontozatt s a gerincoszlopot. 1958-ban a Szimi Macskaklub j standardot fogadott el, mmely megpecstelte a hagyomnyos tpus szimi macskk sorst.
|
A kzvlemny megoszlott az "j" s a "rgi" tpus szimi macska kztt. Nhny tenyszt, dacolva azzal, hogy munkjukat hivatalosan nem ismerik el, megprbltk a "rgi" tpus szimi macskt tovbbtenyszteni, s hogy a rgi s az j tpust sztvlasszk, a rgi tpus szimit Thai macsknak kereszteltk el.
|
Manapsg, ami a thai tenysztsnl gondot okoz, az az, hogy az elmlt vtizedekben felletes tenysztk gyakran proztattk az "j" tpus szimi macskkat kerekebb fej trsaikkal, s ennek eredmnyekppen sokszor elfordul, hogy olyan klykk szletnek, melyek sem a szimi, sem a thai standardjnak nem felelnek meg igazn. Ennek kikszblsre, sajnos, nhny orszgban - pl. Oroszorszgban - egy keresztprogram keretben klnbz fajtkat, pldul eurpai rvidszreket, valamint tonkinzeket proztattak szimi macskkkal, illetve egymssal, de akadnak szerencss orszgok, mint pl. Magyarorszg s Nmetorszg egyes terletei, ahol elg volt az eredeti szimi fajtajellegt visel macskkhoz visszanylva, szelektv proztatssal visszahozni a rgi tpus szimit.
|
A thai tenysztk vilgmret sszefogst hirdettek meg, s munkjuk eredmnyekppen elszr Magyarorszgon a FAMKAT s Nmetorszgban nhny, a FIFE-tl fggetlen egyeslet ismerte el a thai macskt nll fajtaknt. (A WCF - World Cat Federation - 1999. szeptember 18-n, Essenben fogadta el a thai-standardot.)
|

A macskaisten
Egyiptom
Az kori Egyiptomban a macskt szent llatnak tartottk, kezdetben meglehetõsen gyakorlatias okbl: Az orszgot ellepte az zsibl rkezett patknyok serege, gy a macskt a leghasznosabb llatknt tartottk szmon, ebbõl pedig egyenesen kvetkezett, hogy szent llataik kz soroltk.
Nem vletlen, hogy Basztet istenasszonyt - a fld s a termkenysg istennõjt - macskafejjel brzoltk. A "szent" macskt fnyes szentlyekben tartottk, a legjobb eledelekkel lttk el, sajt papjai s hvei voltak. Mi tbb, a macskknak alighanem tbb tisztelõje volt, mint brmelyik ms llatnak.
A tlzsba vitt imdat kvetkeztben egy idõ utn az agyonknyeztetett macskk mr nem fogtak egeret, patknyt. Npszerûsgk ennek ellenre nem cskkent, hiszen az egyiptomiak szmra akkor mr nem hasznossguk volt fontos, hanem "isteni tulajdonsgaik".
A papok szerint a macskk Rvel, a hatalmas Napistennel is rokonsgban lltak. Szmtalan jellel magyarztk a macsknak, ennek az jszakai llatnak s a Napistennek a szvetsgt. Ilyen volt pldul az llat pupilljnak vltozsa fny hatsra, mely jjel gy vilgt, mint egy parnyi napocska.
A macskk kultusza odig fajult, hogy az elpusztult llatokat bebalzsamoztk, koporsba helyezve temettk el, tulajdonosuk pedig gysza jell leborotvlta a szemldkt. A szent llatok elpuszttst halllal bntettk.
Egyb kultrk
Indiban tbb mint 2 ezer ves szanszkrit rsokban tallhatunk utalsokat a macskkra. Japnban Kr.e. 600 krl a templomi szent tekercseket rongl egerek elleni õrkknt alkalmaztk a dorombol vadszokat. Az õsi Peru part menti laki, a mohikn indinok szintn istenknt tiszteltk a macskkat, testvreik, a kecsua indinok viszont alapvetõen gonosz, flelmetes erõt lttak benne.
Ksõbb, ahogy a faj elterjedt egsz Eurpban, hasznossgt szles krben elismertk, Angliban pldul trvnyt hoztak a macskt ellop vagy elpusztt emberek ellen.
A stt kzpkor
A macskk aranylete Eurpban 700 vvel ezelõtt, a kzpkorban rt vget, amikor a hatalmas s zsarnoki kzpkori egyhz tûzzel-vassal vgleg ki akart irtani mindent, ami "bûns". dz dhe olyan llatok ellen fordult, amelyeket keleten tiszteltek, nagyra becsltek. Ennek a "keresztes hadjratnak" az egyik elsõ ldozata a macska volt, melyet tiszttalan llatnak, sõt, egyenesen boszorknynak nyilvntottak. jjeli kborlsai, nesztelen lpte, titokzatos tnykedsei, sttben vilgt szeme mind rdgi eredetre engedtek kvetkeztetni. A macskkat a szent inkvizci nevben szzezer szmra knoztk hallra.
Bûbj, varzslat
A macskkrl pozitv s negatv babont egyarnt szp szmmal lehet tallni. A kzpkorra tehetõ a legtbb macskaellenes hiedelem megszletse. Pldaknt lljon itt nhny: Ha belergsz egy macskba, reumt kapsz. Ha elveszel egyet a macska kilenc letbõl, szellem ksrt majd egsz letedben. Ha vzbe fojtasz egy macskt, az rdg bosszt ll rte. (Tanulsg: Nem szabad bntani õket. Fekete macska megklnbztetett figyelmet lvez a babonsok krben. Sokan baljs elõjelet vlnek benne felfedezni, sõt, nhnyan azt tartjk, ront szeme van. Msok viszont szerencsehoznak tulajdontjk. lltsuk szerint, ha valaki egy teljesen fekete macskban tall egy fehr szõrszlat, s azt sikerl gy kitpnie, hogy megssza karmols nlkl, akkor nagy gazdagsg, a szerelemben pedig szerencse vr r. (Azrt ezt sem muszj olyan komolyan venni!
A kzpkori hiedelmek szerint a macska varzslatot ûzõ lny, stt erõk szvetsgese, aki ltja a szellemeket s kiszvja az alvk llegzett. Az angol tengerszek viszont egyenesen a szerencse zlognak tartottk fõleg a fekete macskkat. Minden valamire val hajn voltak macskk, akiket - nmi gyakorlati okbl - nagy becsben tartottak. Hajtrskor is elsõknt a macskkat mentettk.
Amerika egyes hegyvidki rszein mig l a babona, mely szerint a macska tudja eldnteni, hogy egy lny frjhez menjen-e vagy sem. Elõszr kitp hrom szõrszlat a macskbl, majd paprba csomagolja s a kszb al teszi. Ha msnap reggel a szõrszlak Y alakba rendezõdnek (yes), akkor a vlasz igen. Ha viszont N alakba (no), akkor a vlasz nem.
Sokan tulajdontottak s tulajdontanak ma is gygyt erõt a macskknak. Azon kvl, hogy a npi orvoslsban felhasznltk a macska szõrt, karmait s egyb rszeit, voltak macskabartabb mdjai is az llat segtsgvel val gygytsnak: Oroszorszg egyes vidkein lt pldul az a hiedelem, hogy a macska - fõknt a fekete - megvd a betegsgektõl. Ha valakinek rpa nõ a szemn s azt egy fekete cica farka vgigsimtja, az rpa rgtn elmlik. A hromsznû cick farknak rintse pedig a szemlcs elleni hatsos gygyszer. s ha egy macska eltsszenti magt, azt rgtn az egszsgre kell kvnni, gy az ember mindrkre megszabadulhat a fogfjstl.
A macska idõjsl kpessgt vszzados npi megfigyelsek igazoljk. Ha pldul a cica odal a klyhhoz, hideg idõ vrhat. A Dunntlon azt tartjk, ha Zsfia napjn (mjus 15. s szeptember 17.) a meleget keresi, hidegre fordul az idõ. A cseremiszek nagy hideget vrtak olyankor, ha a macska a kemencre l s ott is marad. Ha pedig lmos s nem vadszik, esõ vrhat. Tarts esõre lehet szmtani, ha a macska hosszasan tisztlkodik.
Az lmosknyvek is klns figyelmet szentelnek nekik: Macskval lmodni figyelmetlensget jelent. Ha karmol, haragos kezek kzl meneklsz. A fiatal cica azt jelzi, elcsbtanak. Macska a hztetõn gonosz jel, koromsttben pedig szemed romlst jelentheti. Az egerszõ macska zvegysg, a nyelvt ltni vratlan hazugsg. Ha a cica beszl, amit mond, beteljesl. Ha lmodban macskt etetsz, msok gondjt veszed a vlladra, a kitmtt cica pedig kpzelt veszlyt jelez.
Csodlatos kpessgek
Gyakran elhangzott mr, hogy az llatok kzl leginkbb a macskk rendelkeznek sejtelmes, pszichs kpessgekkel. Valjban persze minden llatban rejlenek ilyen fajta kpessgek - vagy sztnk - s minden egyes fajnak sokkal mlyebb pszichs adottsgai vannak, mint amit az ember valaha is remlhet megrteni. A macska pldul, sszehasonltva a kutyval, meglehetõsen antiszocilisnak tûnik, de ppen ez a tartzkods az, amelynek rvn kapcsolatban ll a "lthatatlan vilggal".
A macska magnyos vadszok leszrmazottja, nem pedig falkban lõ llatok. Ez okozza, hogy egszen rendkvli mrtkben fgg pszichs kpessgeitõl. A macska - nmi tlzssal - tulajdonkppen egy lõ "szuperrzkeny jelfog kszlk". llandan kap tjkoztatst teste minden pontjn s az agyn keresztl. Ezrt tûnik olykor "skizofrnnek": egyszerre rzki s lvezeteket hajszol, ugyanakkor tartzkod s vgtelenl kznysnek ltsz. Az egyik pillanatban rmmel hempereg gyengd rintsnkre, a kvetkezõben pedig mr lesben ll az ablaknl, fleit mozgatva olyan zenetekre, amelyiket csupn õ kpes meghallani.
Szmtalan trtnetet ismernk a macskk titokzatos, "termszet feletti" kpessgeirõl. Kifinomult rzkeik ugyanis lehetõv teszik, hogy megrezzenek, elõre jelezzenek klnbzõ dolgokat. A hborban pldul a radaroknl korbban jeleztk a kzelgõ bombatmadsokat, amivel rengeteg letet mentettek meg. A fldrengseket, egyb termszeti katasztrfkat is csalhatatlanul elõrejelzik. lltlag megrzik a hall kzeledtt is; gazdjuk, macska-trsuk elvesztse teljesen megbolondthatja õket, akr ngyilkossghoz is vezethet.
Cick csodlatos utazsairl is sok hiteles trtnet szl; sztneik alapjn tbb ezer kilomtert kpesek vndorolni, csak hogy gazdjuknl vagy jra szeretett otthonukban legyenek. me egy trtnet egy csaldrl, akik az igen sûrûn lakott Manhattanben ltek. Nyrra kibreltek egy hzat nhny szz kilomterre otthonuktl, s magukkal vittk macskjukat is. A cica remekl beilleszkedett a falusi letbe - olyannyira, hogy mg a nyr vge elõtt vemhes lett.
Sajnos a csald visszakltzsnek idõpontja egybeesett a macska ellsvel. Mint sok fajtatrsa, mr tallt is magnak egy titkos fszket erre a clra. Ezrt a tvozs napjn gazdi hiba kerestk, knytelenek voltak nlkle visszatrni a vrosba. Kt hnap mlva viszont egy macska jelent meg msodik emeleti laksuk ablakban. Az õ cicjuk volt! Egyik klykt a szjban tartotta. Anyamacska s klyke tbb szz kilomtert tett meg erdõkn, mezõkn, vrosokon t, majd vgl a zsfolt Manhattanen keresztl.
De a csald rme sajnos nem tartott sokig, mert a cica megint eltûnt. Kt httel ksõbb viszont jra megjelent, fogai kztt jabb kiscicval. Ekkor a csald kocsiba szllt, visszahajtottak a nyri lakhoz s sszeszedtk a tbbi klykt is.
|